van netem

Ma végre vettünk kábelt, úgyhogy talán egyszerűbb lesz nethez jutni, mint eddig (Gábortól elkuncsorogni az övét, megpróbálni wifit lopni, ilyenek...), és megpróbálok többet is írni, hogy Ti is örüljetek:) De ha nem kommenteltek, megsértődöm, és nem lesz több érdekfeszítő beszámoló (azt meg nem ér mondani, hogy az eddigiek sem azok, phh...).
Ezeket még a napokban írtam, csak nem volt internet, úgyhogy csak most teszem fel:

Amszterdam

Az első pillanattól kezdve tetszett a város. A villamosból néztük végig először, és már akkor feltűnt, amit azóta is bámulok: Amszterdam tele van zöldterülettel! Sok nagy park, és a csatornák mentén mindenütt fák… és kacsák, sirályok, hattyúk, a város szívében is. Vannak koszosabb csatornák is, de összességében tiszta és rendezett a város, kutyaszart nem is láttunk, és a levegő milliószor jobb, mint Budapesten. Kevés a kocsi, és az autóvezetők udvariasak – nem úgy, mint a biciklisek, akik itt a fő veszélyforrást jelentik a gyalogosokra:) De már vettem biciklit, olyan, hogy otthon a koldus is felháborodottan visszautasítaná, de itt abszolút beleillik a mezőnybe, tényleg elképesztő ócska biciklikkel járnak az emberek, és még ezeket a rozsdás, kontrafékes, váltó nélküli darabokat is két-három lakattal védik.

A biciklik, a parkok és a fűszag mellett a nagy nyüzsgés jellemző még a városra: tele van közösségi terekkel, amiket az emberek használnak is, mindenütt sétálnak, üldögélnek, kávéházak-kocsmák teraszain beszélgetnek, tele van élettel az egész, minden napszakban. És én még azt hittem, Pest a jó hely:)

A város egyébként még annál is liberálisabb, mint ahogy elképzeltem: a vörös lámpás negyedben például egy templom közvetlen tőszomszédságában állnak a lányok a kirakatokban (a kínálat egyébként nagyon vegyes, a meglepően szép nőktől az egészen ijesztő, öreg, kövér, ronda, elhasznált kurvákig minden előfordul, és persze minden náció képviselteti magát, van külön dél-amerikai és fekete negyed is).(Update: Gábor volt ilyen sztorizós városnézésen, és ott mondták, hogy ennek az elrendezésnek teljesen praktikus okai vannak: a matróz végigment a negyeden, nőzött, ivott, verekedett, aztán mielőtt újra hajóra szállt volna, gyorsan bement a templomba meggyónni, biztos, ami biztos. És ez állítólag mostanában is hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy nem csak a matrózok csinálják…). A másik kedvencünk a templom oldalába épített kávézó volt (ott, ahol nálunk kb. a sekrestye lenne..), meg a vörös lámpás negyed szívében elhelyezett bölcsőde – hadd tanulja meg az életet korán a gyermek??... Amin még sokat röhögtünk, az a dohányzás elleni szabályozás hatása a coffeeshopokra: a kocsmákból, kávézókból kitiltották a cigarettázást, ezért a coffeeshopokban már csak tiszta, dohánnyal nem kevert cuccot árusítanak – mert ez így ugye sokkal jobb az egészségednek:)

Szállásunk

Amstelveenben lakunk, a város szélén, körülöttünk sok-sok zöld, teljesen más érzés, mint a Rádayban, különösen azért, mert a hetediken lakunk, gyönyörű kilátással, és a szobám egyik fala csupa ablak, és erkélyünk is van (Anita, Böbi, el tudjátok képzelni, micsoda váltás ez a remek tűzfal után..). A szállás egyébként meglepően fapados, havi 300 euróért meg különösen khmm puritán, koedukált zuhanyzók, enyhén retkes konyha – de a legnagyobb szomorúságom a vajszínű „sötétítőfüggöny” és a repülők. Schiphol, a reptér nagyon közel van, és felettünk szállnak el a landoló gépek, nagyon közel, nagyon hangosan, nagyon sokszor. Állítólag meg lehet szokni, hát én egyelőre visítani tudnék tőlük, Gábortól már kértem felvilágosítást, milyen fegyverrel lehetne lelőni őket… A fiúk meg végképp a sírba visznek, mikor elzúg felettünk egy különösen nagy, hangos dög, és elkezdenek örülni, hogy jéé, ez vajon egy Jumbo Jet?

A szobabeosztással egyébként szerencsénk volt, mindhárman egy szintre kerültünk, Lacó mellettem lakik, Gábor velem szemben. A folyosótársaink is nagyon szimpatikusak, egyelőre egy indiai, egy lengyel, két osztrák (de lehet, hogy az egyikük német, elbizonytalanodtam..), egy argentin és egy amerikai a felhozatal, de két szoba még üres. Felettünk, a nyolcadikon laknak az igazi party animal emberek, ami jó hír, mert így bármikor csatlakozhatunk a mókához, viszont nem részesülünk a negatívumokból, ld. zaj, kosz, füst:)

A szállás nagy előnye, hogy közel van az egyetem, villamossal 3 megálló, gyalog sem több 15 percnél, bringával még kevesebb. Az épületünktől egy ugrásra van egy szuper tornaterem, biztosan járni fogok aerobicra, a bemutató óra nagyon jó volt, és ha minden igaz, a közelben lesz lehetőség táncolni tanulni is. Egyébként meg lehet menni futni is a környéken, eddig kétszer vettem rá magam, hogy csatlakozzak a fiúkhoz, majdnem odadöglöttem, de talán majd javulok…