hát nem ugyanaz

A nap jó híre: sikerült a francia nyelvvizsgám! Ami meglepő, hiszen az írásbelin képes voltam permis de séjour helyett salle de séjour-t írni. Az előbbi a tartózkodási engedély, az utóbbi meg a nappali szoba. Oppsz.

dislike

Miért akarok én elbűvölő lenni?! De tényleg, óvoda óta nem tudom kinőni ezt a válogatás nélküli tetszeni vágyást, és nyilván a sok gyakorlás miatt egyre jobban megy. És akkor is reflexből eljátszom a csillogó szemek-kedves mosoly-érdeklődő tekintet kombinációt, mikor közben magamban folyamatosan csípős megjegyzéseket teszek, vagy abszolút nem értek egyet a másikkal. Nem jó ez. Vagány, szókimondó, őszinte, esetleg komoly lány szeretnék lenni, akar a fene bűbájkodni ennyi idősen! És közben az emberek többsége leginkább "aranyos"-nak talál, jaj, kiütést kapok ettől a szótól...Hát, innen szép a győzelem, ugye...

do you know where you're going to?

Vajon mit üzen nekem a tudatalattim, amikor a "tudományos segédmunkatárs"-at félreolvasom tudományos segédmunkásnak?

szakmai ártalom?

Az LMP 13-tagú választmányából összesen ketten közgazdász végzettségűek, és egyikük sem dolgozott a szakmájában.
Kövezzetek meg, de ez engem nyugtalanít.

Mondjuk jelenleg az összes többi politikai formáció annyira vállalhatatlan, hogy előfordulhat, hogy áprilisban félreteszem a bölcsészekkel szembeni előítéleteimet. Ráadásul a Zöld költségvetési élénkítés nem tűnik rossz ötletnek, ha lesz időm, elolvasom az anyagukat, és majd beszámolok! :)

szavazzunk :)

Szerintem a magyar nyelvben előforduló legrondább szó a "tyúkszemirtó".
Egyéb javaslatok? :)

kifogáskeresés

És még az van, hogy feltétlenül le kell mennem a boltba, mert nincs itthon zöldtea, rágó és gyümölcs (csak a szemetesben kuksol egy penészes grapefruit, szomorú), és így aztán igazán nem lehet tanulni. Ugye. A vég mondjuk az lesz, ha elkezdek takarítani, esetleg sütni, csak hogy ne kelljen növekedési számvitelről olvasnom.

Legyenmárvégeeeee.

Varázsfuvola a Vígszínházban

Biztosan maradi vagyok, de szerintem Sarastro Gandalfra hasonlítson, esetleg Dumbledore-ra, de ha lehet, ne egy Stasi-ügynökre, és az Éjkirálynő semmi esetre se emlékeztessen MILF-re/madámra. Sokat segített volna, ha nem ezüstszínű dominacsizmát viselt volna, gondolom. Mondjuk így izgalmas volt a közös jelentük a kilencvenes-évek-fiúzenekarának-frontembere-vagyok stílusú Taminóval...

A felnőttség jeleit érzem magamon egyébként: tyúkszem nőtt a lábamra, és tetszett nagyon a koloratúrszoprán! :)

sleep is for dreamers

Vicces volt úgy végigdolgozni a napot a bankban, hogy egy lemoshatatlan "Delirium" felirat virított a csuklómon.
Nem, sajnos nem volt annyi eszem reggel, hogy hosszú ujjú felsőt vegyek fel.

És valami nincs rendben, mert hiába vagyok eszméletlenül fáradt, akkor sem tudok két percig nyugodtan ülni a fenekemen, amikor véletlenül lenne időm pihenni. Olyan, mint elsőéves koromban, amikor pánikrohamot kaptam, ha aznapra nem volt megbeszélve találka valamelyik haverlánnyal/fiúval, és nem a személyük hiányzott, hanem a tudat, hogy megyek valahová, látok valakit, bárkit. Most legalább olyanokkal szervezek programokat, akiket szeretek, ez így nem tűnik neurotikusnak, de így is eszméletlenül kimerítő, főleg, ha hozzávesszük, hogy vizsgázom az egyetemen, dolgozom, nyelvvizsgára készülök, szakdolgozatot kellene írnom, és február elsejei határidővel uniós pályázatot készítünk a KB-val. Jó lenne, ha valaki most bezárna a koliszobába, és rám szólna 10-kor, hogy miért nem alszom már, és aztán leoltaná a villanyt. (Bárki próbálkozna ezzel a valóságban, természetesen leugatnám, hogy felnőtt vagyok, hagyjon békén, tudom, mit csinálok. Helpless.)

sztrájk van, babám

Nem értem én ezt. Évtizedes csúcson a munkanélküliség, a versenyszférában és a közszférában egyaránt remegnek az emberek az állásukért, és nem, nem arról beszélek, hogy a felsővezető kap-e prémiumot, hanem a szar, utálatos, rossz körülmények között végzett munkát is meg kell manapság becsülniük az embereknek, mert lehet, hogy holnap az sem lesz, mert bezár a gyár, vagy csökkentik a létszámot a hivatalban. És ilyen körülmények között néha a MÁV, néha a BKV dolgozói bejelentik az IGÉNYEIKET, és ha nem teljesülnek a KÖVETELÉSEIK, akkor sztrájkolnak. Most komolyan, ki érzi még úgy rajtuk kívül ebben az országban, hogy lehetnek igényei, és követelési pozícióban van?? Talán lassan szólhatna nekik valaki, hogy válság van, és mindenki szenved, talán nem ez az alkalmas pillanat. És könyörgöm, ha egy alkalmazott úgy érzi, remek képességei és képzettsége nincs kellőképp elismerve a MÁV-nál/BKV-nál, keressen jobb munkát!

Egyébként nem, nem azon húztam fel magam, hogy tömeg volt a hatoson, és kurva sokat kellett rá várnom, vagy sétálnom kellett Budára laza negyven percet. Az idegesít, hogy nagyon sokan vannak ebben a városban, akik amúgy is hajnalban indulnak el a szar panellakásukból a szar munkájukat szar pénzért elvégezni valahol, és nincs perspektívájuk, és végképp nincs lehetőségük sztrájkkal zsarolni a vezetést - na és most ők megkapják plusz ajándéknak az élettől a BKV munakbeszüntetést, és vehetnek ki fizetés nélkülit, ha nem tudnak beérni időben, mert nem, nincs autójuk sem.

what it feels like for a girl

Amikor túlzás nélkül egy fél éjszakai busznyi fiatal szurkol, hogy megadod-e a számod valakinek (nem, és mégsincs sértődés), aztán egy kissrác végigrappeli csak neked lélegzetvétel nélkül a Baross utca - Ferenc körút távot, akkor elgondolkodsz, hogy mégsem szeretnél bárhol máshol élni, mint itt, pont itt, csak itt. Ráadásul Hollandiában nincs csipkebogyó-pálinka, féláron :)

előre-hátra

Az első MNB-s fizetésemből (ami hivatalosan nem is fizetés, hanem gyakornoki jutalom, vagy mi, és azért nem csak egyszeri, mert a HR-en elrontottak valamit, és így több részletben kerül kifizetésre) vettem magamnak az eltervezett fényképezőgép helyett egy csizmát és egy téli ruhát, és egy kicsit gondolkodtam, hogy szégyelljem-e a cosmogirlségemet, de úgy döntöttem, nem rontom el a saját örömömet.

És átgondoltam, hogy a korábbi elsőfizetésekből miket vettem, és arra emlékszem, hogy a gimis szórólapozásból vonatjegy lett Pozsonyba, később meg a nyári melókból semmi izgalmas, mert úgy egyeztünk meg anyáékkal, hogy legalább részben abból fedezem a Pesten élésem költségeit. Az IBM-es fizetésekből félre tudtam tenni, azt a szicíliai útra költöttem, best place for it, I would say! És az a terv, hogy a gyakornoki pénz további részleteit elteszem nyárra, és akkor ez lesz az első nyaram egyetemista korom óta, amikor nem fogok egyáltalán semmit dolgozni :)

igényes finom úrihölgyek

Kénytelen voltam kitenni egy cetlit a kolis fürdőnkben, ami közös a szomszéd lányokkal:

"Ha már az én hajkefémet használod, legalább a hajakat szedd ki belőle legközelebb... Valószínűleg nem az enyémek a hosszú, sötét szálak."

És megőrülök, hogy ezt mondani kell, hogy ez nem természetes, ahogy nem érzik természetesnek azt sem, hogy a fürdőt ki kell takarítani, vagy hogy nem lenne muszáj ordítani és ajtót csapkodni hajnalban... Sosem hittem volna, hogy én, a rendetlenség mintaképe és a porcicák barátja, tisztaságmániásnak fogom érezni magam a szomszédaim mellett :(

magvas gondolatok az újévre

Ne barátkozz informatikusokkal, mert ilyeneket fogsz hallani: "Nem vagyok kibékülve a vágólapommal!".

Amúgy meg hiába vagyok vele teljesen tisztában, hogy a dátumváltás önmagában nincs nagy hatással az életünkre, mégis csábító azt hinni, hogy az új évtizedben aztán mindent meg fogok végre tenni, amit szeretnék. Inkább agyváltás kellene nekem, azt hiszem.