unjátok már, mi van velem a munkahelyen??

És akartam ma írni egy fickónak, hogy "A londoni utad elszámolása miatt kereslek...", amikor láttam, hogy nem is Londonban szállt meg, hanem MIDDLESEX-ben. Maradtam inkább az "angliai utad"-nál...

pink

Beállítottam a céges levelezőprogramom hátterét, hogy menjen a színe a körömlakkhoz a lábamon - picsafaktor a maximumon:)))


(Na jó, a rózsaszín háttér tiszta röhejes, és azért ezt választottam, hogy felviduljak rajta, miközben az idegesítő leveleket olvasgatom. A lábkörmöm pedig azért van kilakkozva, mert el kell rejteni a ronda berepedést, amit Siófokon a parton ugrálva-táncolva szereztem... De akkor is, trendi, nem??)

near miss

A múltkor majdnem megvettem egy klassz kis fekete pólót, Brand New Fakes felirattal. Szerencsére azért időben rájöttem, hogy talán nem lenne előnyös ilyen szöveggel a mellemen mászkálni...:)

szumma

Tegnap láttam szivárványt, ez jó.
Aztán voltunk Kaukázus koncerten, és ez még annál is jobb.
Közben fogadásból belemásztam a ZP medencéjébe fényképezkedni, és nem tudom, hogy ez jó-e vagy sem, de hogy vérciki, az biztos :))

Gergő viszont ma hazautazott, októberig nem is látom, és ez igazán rossz.
Ráadásul elindult a polgárrá válás útján: azt mondja, azért nem jön haza Szigetre, mert fényképezőgépre gyűjt. A következő egy biedermeier komód lesz, meglátjátok... ;)

one day I'll live in a house, etc.

Végre igaziból kisütött a nap, bárányfelhősen, kék éggel, ahogy kell, nem ez a két zivatar közötti erőlködés, mint az elmúlt két hétben. Ennek örömére birtokba vettem végre Zoldáék kertjét: a szabadban teregettem, füvet nyírtam és friss bazsalikomot szedtem a salátához.
Ha nagy leszek, én is ilyet szeretnék!
Mondjuk, ha belegondolok, ahhoz, hogy bazsalikomot növesszek benne, talán nem kéne ekkora, ahol 3 órán keresztül kell füvet nyírni...

céges

Őrület, hogy sosem tudok akkor hazamenni a munkahelyről, amikor szeretnék. Mindig pont a gép kikapcsolása előtti utolsó percben köszön rám valaki valami jó bonyolult kérdéssel, érkezik meg az egész nap várt iszonyú fontos e-mail, esetleg személyesen hoznak fel egy láda igénylést... De eddig még olyan nem volt, hogy a kinti felhőszakadás miatt nem MERTEM elindulni az irodából...

arc a múltból, hah:)

Azért vicces nagy multinál dolgozni, mert bármikor előfordulhat, hogy beszáll veled a liftbe a srác, aki 18 évesen tetszett neked két hétig, aztán azóta sem láttad..

Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy valószínűleg nem ismertem volna meg (na igen, az a négy és fél év, meg az arcmemóriám..), de már a harmadik munkanapomon észrevettem a nevét az egyik igénylésen, és utána megnéztem a képét a vállalati iwiw-en. Mert nekünk olyan is van, meg saját céges MSN, ahol ugyanúgy lehet vigyorgó fejeket meg lökött animációkat küldeni, én kaptam már kismacskát és táncoló apácát is, népszerű vagyok :))

Azt végképp nem hiszem, hogy ő megismert volna, bár miután Bence a nevemen szólított, eléggé furán méregetett - bár ez betudható annak is, hogy azt tárgyaltuk meg burkoltan, félszavakban, hogy bebuktuk a zavartalan felfelé liftezést, mert mások is beszálltak, így megint ötször állunk meg, mire felérünk a hetedikre!

Update: Tegnap meg írhattam neki szuperudvarias szuperhivatalos levelet, hogy előkerült valami régi igénylése, amit mi most végre ki fogunk tudni fizetni, csinálja ezt meg azt.. Kaptam is hamarosan a hasonló hangnemű választ, hogy ez furcsa, mert már hónapokkal ezelőtt kifizették. Ezek után határozottan REMÉLEM, hogy egyáltalán nem emlékszik rám:)