Végre igaziból kisütött a nap, bárányfelhősen, kék éggel, ahogy kell, nem ez a két zivatar közötti erőlködés, mint az elmúlt két hétben. Ennek örömére birtokba vettem végre Zoldáék kertjét: a szabadban teregettem, füvet nyírtam és friss bazsalikomot szedtem a salátához.
Ha nagy leszek, én is ilyet szeretnék!
Mondjuk, ha belegondolok, ahhoz, hogy bazsalikomot növesszek benne, talán nem kéne ekkora, ahol 3 órán keresztül kell füvet nyírni...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése