életjel

Jelentem, élek:)
És írtam volna eddig is, csak annyi időm sosem volt, hogy rendesen beszámoljak mindenről, ami az utolsó bejegyzés óta történt. Persze elegendő időm most sincs, de azért próbálkozom.

Sziget, aug.13.
Sári, Élő Könyvtár (Zsolt, a volt bankrabló, akit többször is meghosszabbítottak nekünk, olyan jól elbeszélgettünk), ALANIS MORISSETTE, a legszebb szülinapi ajándék:)

Másnap Lacóékkal szülinapozás jópofa étteremben, ahol teknősök mászkáltak az asztalok között, és én is kaptam tortát, marcipán Malackával!

15-én délelőtt utolsó kétségbeesett próbálkozások Lacó anyukája részéről, hogy még valamit bepakoljon nekünk, és még kétségbeesettebb ellenállás Lacó részéről:) ("Rakjunk el még egy citromot az első napi teához!" "Nem, nem fogok még egy citromot is cipelni." "Akkor kivegyem a cukrot is?" "Milyen cukrot?? Ugye nem pakoltál el egy zacskó cukrot??"... és hasonlók). Aztán elindultunk, tényleg kényelmes OrangeWays-zel, Bécsben összeszedtük Gábort is, aki végül nem késte le a csatlakozást, de a dugóban ücsörgés miatt nem sokon múlt, én meg persze izgultam. Végül a tervezettnél hamarabb, 19 óra utazás után értünk Amszterdamba, eléggé mosott szar állapotban - bár tudtam aludni picit a buszon, hiába nyafogtam előtte órákig a fiúknak, hogy én buszon-vonaton neem, és hogy maradjanak velem ébren:)
Amszterdamban elvergődtünk a szállásunkra, így utólag nem tudom, hogyan bírtuk el a cuccainkat, aztán beköltözés, este pedig találkozás Michaellel és a barátjával, Florennal - olyan jó volt Michaelt újra látni, nagyon jól elbeszélgettünk, és meghívtak minket magukhoz Franciaországba, húú, nagyon remélem, hogy lesz rá pénzünk (lesz, ha a föld alól is, de lesz!!!).

Azóta aztán nagyjából berendezkedtünk, felderítettük a környéket, elkezdtük bebarangolni a várost, közben ismerkedünk a többiekkel, és tervezzük a sulikezdésig hátra lévő napok programját.