Ma utaztam gőzmozdonyon! És azt hiszem, bármilyen kisgyermeket megszégyenítő lelkesedéssel tapsoltam a Grand Prix-n résztvevő mozdonyoknak :)
Délután pedig az MNB-ben voltunk Lacóval, megnéztük együtt az egész épületet a nyílt nap keretében, és most megint ugyanúgy lelkesedem a munkahelyemért, mint az első napon (magyarul, kezdem megbocsátani, hogy az elmúlt három hétben alig kaptam értelmes feladatot...). Könnyű engem lekenyerezni, egy kis száz éves tölgyfaburkolat, némi aranyozott mennyezet, eredeti ólomüveg ablakok, és Király Júlia széke... A széket mondjuk jobb nem emlegetni: a Tanácsteremben leülhettünk a Monetáris Tanács tagjainak helyére, és én persze kiszúrtam Király Júlia helyét, de egy nyanya elfoglalta, úgyhogy csak mellette tudtam elhelyezkedni. Az idegenvezetőnk pedig mesélt a teremről, a kamatdöntésekről, és aztán a körasztal körül ücsörgőkre mosolygott, hogy nem akarja elrontani a "Kormány képviselője" székében ülőt, de hát ő az, aki végighallgathatja ugyan a tanácskozást, de nem szólhat bele a döntésekbe, sőt, a kamatdöntés meghozatala előtt el is kell hagynia a termet - na, lehet találgatni, milyen székben ültem én :))
A Charlie Wilson háborúja pedig szuper, két éven belül harmadszorra láttam, és még mindig szórakoztató!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése