Azt még nem is mondtam, hogy itt a Mikulást Sinterklaas-nak hívják:) És a hollandoknak majdnem olyan fontos ez az ünnep, mint a karácsony - úgyhogy ünnepeltünk mi is, csak nem pont úgy, ahogy a helyiek: a hangsúly a fahéjas sütik, csokibetűk és cukorkák helyett inkább a sör felé tolódott el.. Azt hiszem, a mélypont az volt, amikor az első emeleten a kiömlött sörtől síkos padlón megcsúsztam, fenékre ültem, és csak másnap vettem észre, micsoda érdekes barna bevonat képződött a farmeromon a piában szétázott pepernoten sütemény morzsáiból:))
Tegnap pedig megnéztük a hongkongi filmipar remekét a nyolcvanas évekből, eredeti nyelven, német felirattal, ami annyira szar volt, hogy az már művészetnek minősül. A legjobb az volt, ahogyan a neveket oldották meg: a szereplők mondtak valamit kínaiul, mire megjelent a felirat a képernyőn, hogy Jeffrey vagy Sarah...
Óó, és Lacóval bementünk tegnap a belvárosba, meglepetés volt, hogy hová - és egy gyönyörű, hangulatos kávézóba vitt a Prinsengracht mellett, szépséges kilátással a csatornára és a környező házakra, és ettünk finomat, mmhhhh!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése