Jaaj, dögrováson vagyok... Lassan már az ízéért eszem a széntablettát, desszertként egy kis aszpirinnel. És ahelyett, hogy pénzt váltanék, ajándékot és repülőre felvihető kontaktlencse ápolófolyadékot vennék, könyvtárból előjegyzett könyvet elhoznék, itthon döglődöm a kollégiumban. No és persze üzemorvoshoz sem mertem elmenni ilyen állapotban, a végén még alkalmatlannak nyilvánítana, ha beszédelegnék hozzá most...
Szurkoljatok, hogy szerdáig meggyógyuljanak, mert az sem lenne vicces, ha Törökországban karanténba raknának, mint sertésinfluenza-fertőzöttet...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése