hosszú (franciát kellene tanulnom)

Az a hülyeség a blogolásban, hogy amikor izgalmas az életem, és naponta legalább három említésre méltó dolog történik velem, akkor nincs időm leülni a gép elé - amikor pedig elmúlik a glamouros időszak, már nem olyan friss az élmény, ezért nincs kedvem leírni, inkább olyasmiket örökítek meg, hogy hú, ma elmentem kocogni (ami azért esetemben, valljuk be, szintén elég meglepő és ritkaságszámba menő esemény...). Ezért nem írtam semmit Franciaországról, pedig az elmúlt fél év egyik fénypontja volt (muszáj ott élnem majd egyszer legalább fél évig!!), és elmaradt a beszámoló az utolsó két amszterdami hétről is. Amúgy dióhéjban annyi, hogy az első felében ki sem mozdultunk a koliból, mert először Lacó esett ágynak influenzával, és én ápoltam napokig, aztán fordítva, juhé. A második héten viszont, amikor megérkezett Sanci, bepótoltunk mindent! Kirándultunk Delftbe, voltunk Peterrel, Patrickkal és Linas-szal Soundgardenben, House of Blues-ban és Waterhole-ban (mert a Korsakoff nincs nyitva keddenként, szégyen-gyalázat..), volt hangulatos búcsúvacsora, gitárral-énekléssel utána, meg persze vörös lámpás negyed és coffeeshop is (most először értettem meg igazán a stoned szó eredetét..).

Aztán hazajöttem, és egy igazán utálatos hét köszöntött itthon - amúgy azt hiszem, én tehetek róla, mert mindent baromi gyorsan akartam elintézni, és nem szántam rá annyi időt, hogy tényleg sikerülhessen. Igaz ez az állásinterjúra, amire nem készültem fel (huh, na az igazán kínos volt), és az egyetemi bürokrácia útvesztőiben való bolyongásra is (elszoktam tőle, hogy itt azért is meg kell alázkodni, hogy megtegyék azt, ami egyébként feladatuk..). Mindenesetre most ott tartok, hogy egy hét szaladgálás után legalább időpontjaim vannak, tehát él a remény, hogy valaha elfogadásra kerülnek a kinti tárgyaim. Jaj, nem is akarok emlékezni rá, mennyi hülye felesleges kör.. És újra rájöttem, hogy előbb szeretnék közelebbi szakmai kapcsolatba kerülni egy csapat krokodillal, mint az itthoni mikró tanszékkel, brr.

A jó hír, hogy végre izgalmas óráim lesznek ebben a félévben (kivétel a Gazdasági kormányzás, aminek az első előadása egy gyenge Állampolgári ismeretek középiskolás színvonalát ütötte meg), és hogy a gazdpol szakirányon mégis találhatóak szimpatikus emberek! De a hét kellemes meglepetése akkor is a Jópipa sörözőben ért, ahol három nagyfröccsért és két pogácsáért 800 forintot fizettem - ez Amszterdamban egy korsó sörre sem lett volna elég. Újabb jó pont Budapestnek (ugye az első a csótánymentes kolikonyha volt...)!!